Dr. Pál János 1928. november 27-én született Füzesabonyban. Négy év elemi iskoláit helyben végezte. Füzesabonyi agrárgazdálkodó nagypapája nevelte a lovak nagy-nagy szeretetére, még gyerekkorában. Budapesten kereskedelmi középiskolában érettségizett, majd 1952-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán fejezte be tanulmányait. Hivatali pályafutását a Földművelésügyi Minisztérium Lótenyésztési osztályán, mint előadó kezdte meg 1952-ben. Hamarosan az újonnan (1956 október 1-én) megalakult FM Országos Lótenyésztési Igazgatósága (OLF) megbízott igazgatójává, majd 1961-től teljes hatáskörű igazgatójává nevezték ki. A vezetésére bízott „ló” szakmai feladatkör azonban abban a korban nem volt egyszerű. A politikailag osztályidegenként kezelt lótenyésztésnek és lovassportnak állami irányítását kapta meg feladatául. A II. Világháború előtt Magyarországon a lótenyésztés történelmi gyökerei a katonasághoz kötődtek, a tenyésztés és a sport nemzetközi hírű szakemberei többnyire a katonatisztek és a tiszthelyettesek körébe tartoztak. Igazgatóként a volt Horthy-hadsereg politikailag megbízhatatlannak tartott, de szakmailag lóhoz nagyon jól értő katonáira támaszkodva kellett az „új népi demokrácia” céljainak megfelelő lóágazatot felépíteni. Tovább nehezítette a helyzetét, hogy nem csak a lóval foglalkozók, de maga a ló is a rendszer politikai ellenségévé minősült ebben a korszakban.
Óvatosan, de következetesen menteni kezdte a jó szakembereket és az értékes lovakat. Az üldözötteknek életteret nyitott, munkát adott, és ezek a művelt, de földönfutóvá vált emberek hálásak voltak a legkisebb lehetőségért is. Dr. Pál János igazgatóként garantálta az államhatalom felé a megbízhatóságukat és ők összehúzódva, de teljes szívükkel szolgálták a magyar lótenyésztés és lovassport érdemi ügyét. Erkölcsi kiállásának és jó vezetői adottságainak következményeként a magyar lótenyésztés újra talpra állhatott, a magyar ló- és lovassport ismét nemzetközi szintű eredményeket ért el. Pl. a kor lósport- és tenyésztés csillaga lett a telivér Imperiál (1960), amelynek anyját (Hurry-t) a dr. Pál János vezette szakmai stáb vásárolta meg Olaszországban, és amelyre egész életében méltán volt büszke.
A diplomáciai érzékének szép példája, amikor a nevezetes 1971. évi Vadászati Világkiállítás során, nehéz politikai helyzetben szervezőként sikerült elérnie, hogy az angol királynő férje, Fülöp edinburgh-i herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség akkori elnöke Magyarországra utazzon, és hivatalosan nyitóbeszédet mondjon.
A szaporodó hazai rendezésű, és nemzetközi lovas rendezvényeket hivatali vezetésével szervezték meg, így többek között a Négyes Fogathajtó Európa Bajnokságot, majd 1978-ban Kecskeméten a Négyes Fogathajtó Világbajnokságot stb., ahol rendszeresen magyar világ- és Európa-bajnokokat is köszönthettek. Irányítása mellett megélénkült a hazai tenyésztői munka, megszerveződtek a modern típusú teljesítményvizsgálatok. A magyar tenyész- és sportlovak iránti érdeklődés megnövekedett nemzetközi szinten is.
Dr. Pál János közel húsz éven (1963-1973, majd 1976-1983) át a Magyar Lovas Szövetség elnöke volt. A lovas turizmust 1960-ban indították el aktív közreműködésével.

Nyugdíjazását (1983) követően, idővel nagy lendülettel és energiával hozzáfogott több lelkes segítővel együtt, a Magyar Huszár- és Lovashagyományőrző Társaság (MHLT) megalapításához. A Budai Várban tartották az alakuló közgyűlést 1989 januárjában, és a Társaság fő célkitűzése a magyar huszár-és lovashagyományok megőrzése lett. A Társaság legnagyobb eredménye, hogy „A Magyar Huszárt” 2017. június 20-án, a Hungarikum Bizottság kecskeméti ülésének határozata alapján, hungarikummá nyilvánították.